A magyar nyelvjárási rez’ hegygerincnek emelkedett része, hegycsoport focsúcsa: magas fennsík, erdobeli tisztás főnévnek “i” képzos származéka.A vár legkorábban 1333-ban fordul elő, mint királyi vár. Az 1370-es években a Lackfiak nyerték el adományban, majd
hűtlenségük miatt a királyra száll.1427-ben kerül Zsigmond király adományából a Gersei Peto család kezére, akik századokon keresztül birtokolják. A XVIII. sz-ban a Festeticsek szerzik meg és a keszthelyi uradalmukhoz csatolják, és birtokolják 1945-ig.
A kiugró magaslaton lévo vár a XVI. sz-ban védelmi szerepet töltött be. Fekvése miatt a török nem tudta elfoglalni, menedéket talált itt a környékbeli falvak lakóssága. Orséggel a Peto család látja el. Kis létszámú orséggel látják el Rezi nem számított végvárnak. Várnagyai uraik parancsára innen hatalmaskodtak a környék népével. Késobb elrendelik a vár lebontását.1744-ben lebontott várnak említik.
A helység sokkal korábban települt mint a vár, mert a Rezi faluról már 1236-ban vannak adataink, amelyben a zalai királyi vár népek laktak. A várral együtt mint annak tartozéka 1427-ben kerül a Gersei Peto család kezére.1700-as években több birtokosát is feljegyzik, mint Eszterházi Pál nádort, Babócsai Ferenc keszthelyi kapitányt stb. A XVIII.sz. közepén Festetics Kristóf szerzi meg adásvétel utján, ettol kezdve egészen 1945-ig a Festeticsek a Rezi földesurai. A falu a keszthelyi uradalmukhoz tartozott.
1555-ben a rovásadó összeírása után a törökök elpusztították a helységet.1572-ben újra depopulálták.1573-ban kétszer is lerombolták. Ennek ellenére nem áll pusztán, népe újra felépíti hajlékait és fizeti az adót a töröknek.1545-ben Török Bálint 600 emberével tört a falura és foglalta el.
A községet csak 1686-ban írják össze lakatlannak., különben állandóan lakott.1711-ben pestisjárvány sutja a falut. A község élete még 1720-ban is mélyponton van. Fejlodés csak 1750-tol mutatkozik.1855-ben a faluban colera járvány pusztított.
Egyháza 1550-ben a szántói vikáriához tartozik. Ekkor és késobb is helyben folyamatosan plébános müködik.A középkori gót templomát a török elpusztitotta. A romos gót templom falmaradványain 1723-1746-között ujjáépitik.Leégése után 1756-ban barokk stílusban Festetics Kristóf segítségével újjáépítik. 1908-ban a barokk szentélyt lebontják és megnagyobitották latinkereszt alakban, és új sekrestyével látják el. Temploma Szt. Lukács tiszteletére van szentelve.
Rezi 1773-ban magyar falu, ,tiszta katolikus lakóssággal. Anyakönyveket 1726-tól vezetik. Filiái Nemesbük és Karmacs voltak 1756-ig, amikor Karmacs önálló plébánia lett. Laky Demeter keszthelyi premontrei tanár egy másik tanártársával együtt az 1849-es szabadságharc bukása után a Rezi plébánia pincéjében bujtatta az akkori plébános. Innen hurcolták el oket. Laky Demeter 8 évi várfogságot kapott és Olmücben raboskodott.
A szolohegyben 1786-ban kápolna állott, ami elpusztult. A mai kápolnát e századfordulón építették román stílusban Szt. Donát tiszteletére.
Plébánosai:
Demeter 1333-1334.
Nevét a pápai tizedjegyzék említi.
István 1357 .
Nevét a pápai tizedjegyzék említi.
Szemes Tamás 1623.
Életérol nem tudunk többet, csak annyit, hogy ebben az évben Reziben volt plébános.
Paiss András 1705-1714.
Erdély kisdi székébol származik. Filozófiai és teológiai tanulmányokat Bécsben végezte el. Plébános: Vörösberényben, Rezi plébániára 1705-ben kerül, 1714-tol Tapolcára helyezik,majd 1720-ban Keszthelyre kerül.
Polákovics Márton 1726-1741.
Életérol kevese tudunk . Rezibol a pécsi egyházmegyébe távozott , ahol Értényben, majd Tótkeszin plébános. 1753-ban halt meg.
Jansó János 1741-1753.
Sárvárott született .Teológiát Gyorben végezte el. 1735-ben szentelték pappá. Plébános: Zalaszegváron, Reziben 1741-tol, 1753-ban Boncföldére helyezik, 1755-ben a Zalaszántói plébániára kap kinevezést. 1762-ben Zalaszántón hal meg.
Juranics László 1753-1789.
Keszthelyen született 1725. febr. 6-án. Filozófiát Gyorben, teológiai tanulmányokat pedig Veszprémben végezte el. Pappá szentelték 1752-ben Plébános Szentgyörvárott, Zalaszegváron, Reziben. A rezi plébániára Festetics Kristóf által került . 1789. jan. 9-én. Reziben halt meg. Az o idejében vált a karmacsi leányegyház önálló plébániává.
Balassa Béla 1789-1790.
Balatongyörökön született 1760-ban. Teológiát Pozsonyban és Budán tanulta. Pappá szentelték 1785 szept. 24-én. Káplán veszprémben. 1789-ben Rezi plébános. A veszprémi hittudományi foiskolán 1790-ben a szentírástudomány tanára. 1801-tol Tapolcai plébános. A király fokegyúri jogánál fogva, veszprémi kanonokká nevezteti ki. 1837. ápr. 3-án halt meg. A veszprémi székesegyház kriptájába temették el.
Nagy Márton 1790-1796.
Rétalapon (Györ M. ) született. A filozófiát Gyorött, Teológiát pedig Pozsonyban végezte .Pappá szentelték 1789-ben . Káplán: Balatoncsicsón, Siófokon, Plébános Reziben 1790-tol. 1796-ban Zalaszabarba helyezik, majd 1805-ben a zalaszántói plébániára kap kinevezést. Itt halt meg 1831-ben.
Endrody József 1797-1840
1771. febr.11-én Felsopásztorin született (Sopron megye.). Filozófiát Pozsonyban, a teológiai tanulmányokat Veszprémben végezte el. Pappá szentelték 1794.szept. 7-én. Káplán: Várpalotán. 1797-tol Rezi plébános. 1840. máj.3-án halt meg. A falu temetojében nyugszik. Sírján egy kokereszt található. Végrendeletében a “rezi ügyefogyott szegények, árvák, gyámoltalan férfiak,asszonyok és szegény aggleányok sorsának enyhítésére 1000, a rezi szegény iskolás gyermekeknek lábbelivel, könyvel és más szükségessel való ellátására 500, a rezi mester (tanitó) sorsának javítására 500 ezüstforintos alapítványt tett”.
Jeruska János 1840-1856.
Újhartyánban ( Pest m.) született. Tanulmányait Szegeden végezte el. Pappá szentelték 1831-ben. Káplán: Látrányban? Csurgón. Plébános Reziben 1840-tol. A plébániára gr. Festetics László javaslatára nevezte ki a püspök. Az 1849-es szabadságharc bukása után o bujtatta a plébánián Laky Demeter és ………. premontrei szerzeteseket. Amikor a szerzeteseket elfogták ot is elvitték, de késobb szabadon engedték. Az 1855. évi kolerajárvány idején gyógyította a betegeket , vigasztalásban és bátoritásban buzditotta hiveit. 1856.júl.27-én halt meg. Reziben temették el.
Ambrus Mihály 1856-1882
1825. nov13-án született Pápócon. A humán tantárgyakat és a teológiát Veszprémben, a filozófiát pedig Szombathelyen tanulta. Majthényi Antal esztergomi segédpüspök szentelte fel 1847.nov.17-én. Káplán volt: Zalaszántón 1848. jan11-tol, Nagykapornokon1852.máj.28-tól, 1852-ben Gyulakeszin, majd ugyan ebben az évben Keszthelyen.Plébános Reziben 1856-tól 1882-ig. Reziben megtanította az embereket a helyes szolomuvelésre. Elsoként honosította meg a rizling szolo termesztését a faluban. Érdemei elismeréséül herc. Fetetics Tasziló a keszthelyi plébániára és a vele egyesitett hahóti apátságra neveztette ki a püspökkel 1882. aug. 22-tol. Meghalt 1888. szept. 17-én . Keszthelyen temették el. Az o idejében épült keszthelyen a Ranolder intézet 1883-ban.
Havassy József 1882-1929
1849. aug. 23-án Marcaliban született 1874.júl.8. szentelték pappá.Káplán: Szentbalázson, Somogyváron, Kaposváron, Barcson, Kisgörbon, Keszthelyen. Plébános Reziben 1882-tol. Meghalt 1929-ben. Reziben 32 000 Korona költségen megnagyobbíttatta a templomot, új iskolát építtetett.
Takács Antal 1929-1947.
Somogysámsonban született 1889-ben . Keszthelyen érettségizett, a foiskolát Veszprémben végezte el. 1913-ban szentelték fel. Káplán: Babócsán, Csurgón, hittanár Keszthelyen, 1929-tol plébános Reziben. Kivánsága szerint szülei mellé temették el szülofalujában. Reziben 1931-ben megalakitotta az olvasókört,1934-ben a tejszövetkezetet,1936-ban átlakítatta a Hangya Szövetkezet épületét. 1947 márc.16-án Reziben halt meg.
Nimetz Sándor 1947-1959.
Budapesten született 1891. jan 20-án. A gimnáziumot és a foiskolát Veszprémben végezte el. 1913-ban szentelték pappá. Káplán: Murakereszturon, Mikén, Csurgon. Hitoktató a gimnáziumban, majd Keszthelyre került. Adminisztrátor: Taranyban, Plébános: Hahóton, majd 1947-tol Rezibe helyezik. Rezibol 1960-ban Tésre kerül. 1964-ben halt meg. Veszprémben a Dózsa városi temetoben temették el.
Boros Károly 1959-1965.
Újpesten született 1921.ápr.26-án . 1940-ben éretségizett Veszprémben. Foiskolai tanulmányait Veszprémben végezte el. 1944. nov.29-én hurcolták el a veszprémi börtönbe, mert nov. 27-én részt vett letartóztatott püspöke, Mindszenty József melletti nyilvános tüntetésen. 1944. dec.7-én szentelte pappá a Szálasiék által letartóztatott Mindszenty József veszprémi püspök a veszprémi börtön folyosóján. Dec. 22-én a püspökkel eggyütt a sopronkohidai börtönbe szállitották át. Káplán: Balatoncsicsón, Zákányban, Balatonlellén, Iszkázon, Devecserben. Plébános : Ortilosban, Reziben 1950-1965-ig. A kommunisták zaklatásai miatt áthelyezik Alsópáhokra. 1989-ben nyugdijba vonult.
Elek Béla 1965-1991.
Kiss László
1991-től 2000-ig Várvölgyről, napjainkban Hévízről látja el.
